Farkasok a farkas�rt 2.r�sz

Inuyasha k�vette Arisa v�r�nek szag�t, a t�bbiek pedig m�g�tte szaladtak. Ekkor Kagom�nak felt�nt, hogy valami, vagy ink�bb valaki hi�nyzik k�z�l�k, v�gig n�zett a csoporton.

Kagome: V�rjatok! Toutousai elt�nt!

Inuyasha: A gy�va! Biztos m�g harc k�zben kereket oldott!

Inuyasha j�l gondolta, Toutousai val�ban, m�r r�gen a m�helye fel� tartott. �m az �reget nem hagyta nyugodni az, amit ma l�tott. Arra a pillanatra gondolt egyfolyt�ban, amikor Arisa megv�dte Shippot. Bizony�ra az �szt�nei kerekedtek fel�l akkor a l�ny f�lelmein, �s az akarat, hogy megmentse egyik bar�tj�t, de ez sajnos kev�s… kev�s ahhoz, hogy ebben a vil�gban meg�llja a hely�t, �s �letben maradjon.  Arisanak fegyverre van sz�ks�ge…

A k�t farkasfi� m�r k�zeledett az ideiglenes sz�ll�s fel�. Mikor a barlang sz�j�hoz �rtek, sz�tn�ztek, hogy nem fedezte e fel a helyet m�s szellem. Szerencs�re nem volt vesz�ly. Bevitt�k, �s �vatosan lefektett�k a l�nyt, a h�t�t hozz� t�masztott�k egy sima fel�let� szikl�hoz. Ginta �vatosan leszedte a l�b�r�l a v�res sz�rm�t, felm�rt�k a sebek s�lyoss�g�t. Tudt�k, hogy mit kell tenni�k.

Hakkaku: Hozok t�zif�t! –R�gt�n el is szaladt, sietett, ahogy csak tudott. Nemsok�ra m�r �gett a t�z a barlangban, �s benne meleg�tett�k az egyik�k kardj�t. Kis id� m�lva a kard v�ge m�r narancss�rg�n izzott. Ginta leguggolt a l�ny l�b�hoz, kez�ben a karddal, majd az arc�ra n�zett.

Ginta: Bocs�ss meg ez�rt, ha fel�bredsz…

A fi� odaszor�totta a l�ny seb�hez a forr� kardot, hogy az elhalt b�rt �s h�st le�gesse, �s ne fert�z�dj�n tov�bb. Arisa tudat�ig alig jutott el a f�jdalom, annyira le volt m�r gyeng�lve. Halkan felszisszent, de ut�na nem mutatta jel�t a f�jdalom�rzetnek. Kirara az�ta visszazsugorodott, �s agg�dva figyelte, mi t�rt�nik. Ginta ezut�n rendbe tette a sebet, �s bek�t�zte a l�ny l�b�t. Sok�ig v�rt�k, hogy fel�bredjen, de v�g�l elb�biskoltak.

V�nszorgott az id�…

Arisa halkan ny�sz�rg�tt, egyre er�sebben �rezte az t�zes vas ut�hat�s�t, kezdett mag�hoz t�rni. Kirara meghallotta, hogy Arisa �bredezik, puh�n r�ugrott a l�ny mellkas�ra, felny�jt�zott az arc�hoz �s megnyalogatta. A l�ny lassan felnyitotta a szem�t, �s a kis macska szellemre pislogott. A l�t�sa m�g hom�lyos volt, de felismerte �t. Pr�b�lt egy kis er�t gy�jteni, hogy felemelje a kez�t, majd megsimogatta Kirarat.

Arisa: Ki…Kirara… - hangja halk volt, �s er�tlen-

Ennek ellen�re is meghallotta a k�t fi� f�l�lomban. K�zelebb h�z�dtak a l�nyhoz, egyik�k a l�ny jobb oldal�ra, a m�sik pedig a balra. Kicsit f�l� hajoltak.

Ginta: J�l vagy?

Arisa r�n�zett a k�t fi�ra: Igen… azt hiszem…

Hakkaku: Ne agg�dj! Szerencs�re, id�ben ell�ttuk a sebedet. Egyben maradsz. –mosolygott a l�nyra b�ztat�an-

Arisa halv�nyan ugyan, de viszonozta a mosolyt: K�sz�n�m… Tartozom Nektek. Ha nem seg�tetek… val�sz�n�leg m�r nem �ln�k…

Hakkaku zavar�ban legyintett: Ugyan m�r! Semmis�g! Am�gy Hakkaku vagyok!

Ginta: �n pedig Ginta!

A l�ny �jra elmosolyodott: Arisa

Hakkaku: Mondd csak… Nem ismersz egy bizonyos Kagome nev� l�nyt?

Arisa kicsit meglep�d�tt: De igen. Ismerem �t. A csapat�hoz tartozom.

A fi�k �sszen�ztek, majd ism�t a l�nyra.

Ginta: Ha lesz egy kis er�d, visszavisz�nk hozz�juk, rendben?

Arisa: Rendben. –b�lintott-

Ginta: Addigra Kouga is biztosan meg�rkezik…

Arisa nem b�rta ki, hogy ne k�rdezze vissza: �hm… Kouga?

Hakkaku: � a mi falk�nknak a vez�re. M�lt� is r�; er�s, b�tor, nagyon gyors… �s… valljuk be, egy kiss� arrog�ns…

Arisa erre kuncogott.

Ginta: Nem is annyira kicsit!

Ekkor hirtelen valaki mindkett�j�ket j�l tark�n v�gta h�tulr�l: Mit mondtatok?! Ki az arrog�ns?!

Arisa ijedt arcot v�gott, Kirara h�tra fordult a kezei k�z�tt, hogy l�ssa, ki az, �s Gint��k is gyorsan megfordultak: Kouga!!!

Kouga f�l�j�k magasodott, kez�t cs�p�re t�ve, �gy n�zett r�juk felvonva az egyik szem�ld�k�t: Tal�n van valami probl�m�tok?!

A fi�k egyb�l menteget�zni kezdtek, �s h�z�dtak h�trafel�, kez�ket maguk el� tartva v�dekez�s k�ppen.

Ginta: Nem! Dehogy!

Hakkaku: Mi eg�szen m�s valakir�l besz�lt�nk!

Kouga persze nem hitte el, mert hallott mindent. Ezut�n a tekintete Arisara t�vedt. A l�nyon l�tszott, hogy megr�m�lt kicsit, nem mert igaz�n a fi�ra n�zni.

Kouga: Sz�val… azt mondod, ismered Kagom�t, igaz?

Arisa b�lintott: Igen.

Rem�lte, hogy ezt a v�laszt kapja, egyb�l esz�be jutott, hogy ha visszaviszi a l�nyt, akkor bizony�ra nagyot fog n�ni Kagome szem�ben. Ebben meg is egyezett mag�val, hogy �gy lesz.

Kouga: Hogy �rzed? L�bra tudsz �llni?

Arisa: Nem hiszem, de megpr�b�lhatom…

Kouga: Seg�tsetek neki –Utas�totta Gintat �s Hakkakut, akik azonnal engedelmeskedtek, persze ink�bb a l�ny seg�t�s�re tett�k, mintsem csak az�rt, mert parancsot kaptak. Nagynehezen talpra �ll�tott�k, �m Arisa nem tudott r�nehezedni a s�r�lt l�b�ra, �gy a r�juk kellett t�maszkodnia. Egy l�p�st sem tettek, amikor remegni kezdett a f�ld alattuk, �s hullani kezdtek a fej�k f�l�l a kisebb k�vek.

Ginta: A barlang!

Hakkaku: Beomlik!

Kouga: *A fen�be!* -�tvette a fi�kt�l Arisat �s a felkapta a karj�ba, �ket pedig a el�re l�kte- Kifel� innen!

Ginta, Hakkaku �s Kirara �ppen ki�rtek a barlangb�l, ut�na hatalmas szikl�k zuhantak a bej�rat el�, elv�gva Kougat �s Arisat t�l�k, �k ketten nem �rtek ki id�ben.

Arisa felsik�tott, ahogy alig p�r centivel csap�dott el�j�k a rengeteg t�rmel�k. Ez Kouganak is hirtelen j�tt, reflexszer�en h�tra v�g�dott, �s ahogy voltak, hanyatt estek.  

Kint agg�dva fordultak h�tra a nagy robaj hallat�n, de m�r nem l�tt�k �ket:

Hakkaku: Kouga!

Ginta: Arisa!

Csak rem�lni lehetett, hogy �ps�gben meg�szt�k. A bej�ratot teljesen elz�rt�k a szikl�k.

A f�k k�z�l ekkor ugrott el� Inuyasha: H�, Bolhazs�kok! Tudom, hogy tudj�tok, hol van Arisa, �gyhogy ki vele!

Inuyasha ut�n febukkantak a t�bbiek is, majd meg�lltak a bajj�s k�halmaz el�tt.  

Kagome: Ginta! Hakkaku! Mi t�rt�nt?!

Ginta: A l�ny, Arisa, akit kerestek a barlangban rekedt!

Hakkaku: Kouga is vele van!

Kagome: Te j� �g!

Shippo: Rem�lem, nem esett bajuk!

Inuyasha: Cheh! Az a nyakigl�b b�nas�g, m�g egy barlangb�l sem k�pes kimenek�lni id�ben!