Nem hagylak cserben!

A sz�rny �kle zuhant a l�ny fel� sz�lsebesen. Arisa �sszeg�mb�ly�d�tt, rem�lte legal�bb kicsit tomp�tja az �t�st, ha �gy v�dekezik. A k�vetkez� pillanatban a sz�rny lecsapott, a f�ldben egy sz�p kr�tert �t�tt. Kavarg� por sz�llt fel.

Felemelte lassan a kez�t, ekkor l�tta csak nagy meglepetts�g�ben, hogy nem volt ott senki. J�tsszuk csak vissza, �s n�zz�k meg lass�tva is! ^^

Kouga az utols� pillanatban �rkezett, �lbe kapta Arisat, �s m�sodperccel ugrott el, miel�tt a csap�s el�rte volna �ket.

Arisa: Kouga… -h�sk�nt n�zett r�, mikor r�eszm�lt, mi is t�rt�nt. M�g mindig a hatalm�ban tartotta a hal�lf�lelem, er�sen �s gyorsan dobogott a sz�ve.

Kouga egy m�sik f�ra �rkezett vele: J�l vagy?

Arisa: I-igen. –b�lintott kicsit remegve.

A fi� letette �t az �gon: Maradj itt! –nyomban le is ugrott a sz�rny el�.

Kouga: H�, H�storony! Engem kapj el, ha b�rsz!

Sz�rny: Ahogy akarod! Legal�bb a kisl�ny sz�pen v�gign�zi a hal�lodat, ut�na vele is v�gzek!

Kouga: Heh! �lmodozz csak! –Forg�sz�lk�nt megindult a szellem ir�nyba, gyorsan cik�zott k�r�l�tte, hogy �sszezavarja. J� taktik�nak bizonyult, a nagy monstrum csak kapkodta a fej�t. Arisa k�zben nagyon izgult, b�zni akart Kouga erej�ben. F�lt� szemekkel figyelte a harcot.

Sz�rny: Kezd elegem lenni ebb�l! –Tal�lomra a f�ldre v�gott, �m a fi� eg�szen m�shol bukkant el�, az eredm�ny egy gy�ny�r� hasba r�g�s lett, amit�l ellenfele rep�lt egyet. Nagy robajjal �rt f�ldet.

Kouga lihegve �llt meg. A sz�rny egy ideig nem mozdult.

Kouga: *T�l k�nnyen ment…* -gyanakodott-

Kisv�rtatva a gyan�ja beigazol�dott.

Arisa: *Jaj ne! L�bra �llt!* -n�zett r�m�lten-

Sz�rny: Rem�lem, nem b�ztad el magad! –Nekit�madt Kouganak. Megmutatta val�di gyorsas�g�t. A fi� elugrott, �m a leveg�ben el�rte a szellem karja, �s az oldal�ba kapott, m�ly sebet ejtve rajta.

Kouga: ��hh! –h�trabukfencezett, majd talpra �rkezett. A sebeibe belehas�tott a f�jdalom �s az oldal�hoz kapott, f�lt�rdre ereszkedett. A sz�rny m�r k�zeledett is fel�, r�m�rni a v�gs� csap�st.

Arisa: Kouga! *Nem hagyhatom cserben! Miattam s�r�lt meg!* -Az akarata, hogy seg�tsen Kougan, er�sebb volt a f�lelm�n�l, el�r�ntotta a kardj�t. K�l�n�s er� fogta el, morgott, n�ha-n�ha a szemei v�r�sen villantak meg. Kez�ben a kard halv�ny, r�zsasz�n� l�ngba borult, majd egyre er�s�dtek benne a sz�nek, ereje telj�ben a kard t�ze a halv�ny sz�n mellett a narancss�rg�val, �s a v�r�ssel keveredett.

Arisa: H�, Te! –ki�ltott- Jobb, ha most m�r r�m figyelsz!

Sz�rny: Mi a…?! –fordult meg. Kouga feln�zett a l�ny hangj�ra, szemei elkerekedtek.

Arisa fell�kte mag�t a magasba, feje f�l� emelte a l�ngol� kardot, harci ki�lt�st hallatott, �s lecsapott vele. A kard hatalmas l�ngcs�v�t k�ld�tt a szellem ir�ny�ba, mikor el�rte, teljesen f�lem�sztette. K�nnal teli �v�lt�se hallatszott a t�volba…

A l�ny a f�ldre �rkezett, a t�mad�s v�gezt�vel a kardj�r�l kialudt a t�z. Zil�lt, m�g �rezte az er�t, a szellemi erej�t, tomp�n l�ktetett benne.

Kouga �mult: *Mi lehetett ez…?*

Arisa felemelte a fej�t, megl�tta a fi�t, ekkor mintha k�dd� v�lt volna bel�le a d�moni ereje. El�sz�r csak l�pkedett, ut�na m�r szaladt oda Kougahoz, �s let�rdelt el�.

Kouga: Mi volt ez, Arisa? –k�rdezte, mik�zben tenyer�t szor�totta az oldal�hoz.

Arisa: Val�j�ban… �n sem tudom biztosan. –vallotta be- Nagyon megs�r�lt�l? -n�zett r�, majd a kez�re, amivel az oldal�t takarta. Lassan ny�lt fel�.

Kouga: Csak egy karcol�s, ne t�r�dj vele… -pedig v�rzett, a keze is v�res lett a seb�t�l. Felszisszent a bel� nyilall� f�jdalomt�l.

Arisa: Mutasd, k�rlek! Tudok rajta seg�teni! –k�rte �t. Amint meg�rintette a fi� kez�t, az kicsit elfordul t�le.

Kouga: Hagyd csak! Semmi komoly!

Arisa: Nekem nem �gy t�nik… –szomorodott el- Ne l�gy makacs! K�rlek sz�pen! –sz�lt er�lyesebben, megint ny�lt fel�-

Kouga: Arisa! �rtsd meg, nem kell seg�ts�g! –M�sik kez�vel elkapta Arisa�t, hat�rozottan n�zett r�. Tekintet�k �sszetal�lkozott…

Arisa zavarba j�tt nagyon, arca halv�ny p�rt �lt�tt.

A fi� is zavarban volt, miut�n m�r hosszan n�ztek egym�sra.

Elengedte a l�ny kez�t.

Arisa ezek ut�n megint a s�r�l�s hely�re n�zett, majd Kougara k�r� szemekkel.    

Arisa: K�rlek… - Gyeng�den megfogta Kouga kez�t, �s finoman leemelte az oldal�r�l, amit a fi� belet�r�dve engedett neki. J�l esett sz�m�ra a t�r�d�s. Mikor Arisa a kez�t �vatosan az oldal�ra tette, � is belepirult.  

A kard a gy�gy�t� erej�t �tadta Arisanak, mint, mikor Shippo karja volt tele a t�sk�k okozta v�g�sokkal.

A f�ny sz�pen, lassan �sszeforrasztotta a sebet, m�g nem teljesen elt�nt.

Arisa visszah�zta a karj�t. Kouga, �s az � arca is m�g mindig kicsit piros volt.

Kouga: K�sz�n�m.

Arisa: Nincs mit. Sajn�lom, miattam s�r�lt�l meg… -hajtotta le a fej�t-

Kouga: Ezt verd ki a fejedb�l! Nem miattad sebes�ltem meg!

Arisa kicsit megijedt.

Kouga l�tta a l�nyon az ijedts�get: Meg ne halljam, hogy m�g egyszer bocs�natot k�rsz!-mosolygott. Nem akarta megijeszteni.

Erre m�r a l�ny is elmosolyodott: Rendben.  ^^ -b�lintott-

Ahogy ezt kimondta, ismer�s hangok sz�r�dtek ki az erd�b�l

Kagome: Arisa! Te vagy az? –szaladt el�re a t�bbiekt�l.

Kouga: Kagome?! –felkapta a fej�t Kagome hangj�ra, gyorsan fel�llt Arisa el�l.

Arisat r�gt�n elfogta a csal�dotts�g, egy kis harag, �s a f�lt�kenys�get sem tagadhatta… Viszont, igyekezte elhessegetni mag�t�l ezeket az �rz�seket.

Arisa: Kagome! –fel�llt, amikor Kagome oda�rt hozz�juk- Hogy ker�lsz ide?

Kagome: Megegyezt�nk a t�bbiekkel, hogy el�bb �rted j�v�nk! �t k�zben, pedig hatalmas l�ngokat pillantottunk meg erre! Mi t�rt�nt?

Arisa: Azt hiszem, a kardom megmutatta az igazi erej�t! –mosolygott boldogan-

Kagome: Ez nagyszer�, Arisa! –�r�lt meg a h�rnek.

Majd egy morg�sabb hang sz�lalt meg: Igen, nagyszer�… De mi a fen�t keres ez itt?! –mutatott Inuyasha Kougara-

Kouga: Neked azt�n t�nyleg semmi k�z�d hozz�!

Kagome: Fi�k… Ne kezdj�tek… -unott arcot v�gott-

Inuyasha: Elegem van, hogy ak�rhova megyek, ebbe a r�hes farkasba botlok bele!

Kouga: �n sem �r�l�k jobban a Te t�rsas�godnak, Bl�ki! Elhiheted! M�r messzir�l kiszagoltalak, annyira b�zlesz!

Inuyasha: Harcolni akarsz?! Gyere! J�tsszuk le! –f�ljebb tolta a kimon�ja ujj�t-

Kagome: Inuyasha! –ki�ltott, erre a fi� �sszerezzent. Direkt nem mondta ki a l�ny a „fekszik”-et.

Inuyahsa: Most meg mi van?!

Kagome sz�r�san n�zett r�.

Inuyasha: Na j�… –s�hajtott- De egyszer�en k�ptelen vagyok elviselni! Te meg gyere m�r Arisa! –megragadta er�sen a l�ny karj�t, �s h�zni kezdte-

Arisa: H�! Mit csin�lsz, Inuyasha?! Ne r�ngass!

Kagome hirtelen d�hb�l elki�ltotta mag�t: FEKSZIK!!! -,de r�gt�n meg is b�nta. Elfeledkezett arr�l, hogy Inuyasha fogta Arisa karj�t.

Mindketten a f�ldbe csap�dtak.

Kouga �s a t�bbiek elkerekedett szemmel pislogtak, mire oda�rtek: O_O

Kagome: Jaj! Arisa! Ne haragudj! –guggolt le a hassal a f�ld�n fekv� l�nyhoz- Nem akartam! Nagyon f�jt?

Arisa a fej�t felemelte: Semmi baj… J�l vagyok… Ph�! –k�p�tt ki egy kis f�ldet, majd visszaesett a feje-

Inuyasha most n�zett fel: T�lem mi�rt nem k�rdezed meg sose, hogy f�j e?!

Kagome: Engedd el Arisat…

A fi� �gy tett.

Kagome: Fekszik…

Inuyasha m�g m�lyebben belever�d�tt a f�ldbe.

Miroku: Induljunk. T�bort kell vern�nk �jszak�ra.

Sango: Egyet �rtek. –�sszenyal�bolta a f�ldr�l Arisat-

Arisa: �s az utols� �jjel? Nem t�lt�m itt? –n�zett k�rd�n r�juk-

Miroku: Nem. Ahogy hallottam, haszn�ltad a kardod harci erej�t. Ezzel bizony�tott�l. Ennyi b�ven el�g. Igaz, Inuyasha? –mosolygott-

Inuyasha morogva �llt fel, leporolta mag�t: Fel�lem...

Arisa val�j�ban itt akart maradni: �hm… �n… -n�zett zavar�ban ide-oda, sokszor pillantott Kougara is-

Kagome belekarolt Arisaba, miel�tt ellenkezhetett volna: Gyere! Menj�nk! –elindultak, de m�g h�trafordult Kougahoz, udvariass�gb�l elk�sz�nt- Szia, Kouga!

Kouga: Vigy�zz magadra, Kedvesem! -gondolkod�ba esett, Arisat�l is k�sz�nj�n e el k�l�n- Minden j�t Arisa! 

Arisanak nagyon j�l esett a gesztus. Visszan�zett a fi�ra a v�lla f�l�tt, egy mosollyal, �s a szemeivel �zent. Elb�cs�zott Kougat�l…

...egy id�re…