Nagytestv�r a k�zelben

B�rcsak tal�ln�nk v�gre egy fogad�t… - S�hajtozott Miroku.

Inuyasha: Gondolom, el�adn�d a ”bajj�s, s�t�t felleg” sz�vegedet… - Piszk�lta a f�lszellem.

Shippo �tkarolta korg� gyomr�t: Kilukad a gyomrom… -ny�sz�rg�tt- Annyira �hes vagyok, hogy meg tudn�k enni legal�bb egy 5 fog�sos vacsor�t.

Inuyasha: Ne rem�nykedj T�kmag… Lassan bes�t�tedik, �s a k�zelben egyetlen falu sincs. –Lombozta le Shippot sz�nt sz�nd�kkal.- Sehol sem �rzem emberek szag�t…

Inuyashanak lett igaza. M�r fel�sztak az �gre a csillagok, igaz, m�g csak halov�nyan, de �k m�g mindig a puszt�ban s�t�ltak.

Miroku: Feladom… -Meg�llt, majd fejet hajtott t�r�k�pess�g�nek hat�r�n.

Shippo: M�g mindig nagyon �hes vagyok… -ny�sz�rg�tt ism�t-

Arisa: Ugye m�r nem megy�nk tov�bb? ^^" –Alig merte megk�rdezni Inuyashat, nehogy a fi� ”leharapja a fej�t”. Pedig mindenkin l�tszott a f�radts�g.

Inuyasha: Mit nyafogtok m�r annyit?! Alig ment�nk ma n�h�ny �r�t!

Kagome: Inuyasha! F�radtak vagyunk! �s nem vagyok hajland� egy tapodtat sem mozdulni innen! �rtetted, Te hajcs�r?! – Ezzel ledobta maga el� a h�tizs�kj�t d�h�sen.

Inuyasha: M�g Neked �ll feljebb?! �r�ln�t�k k�ne, hogy van valaki, aki lelket ver bel�tek!

Arisa f�lhangosan g�nyol�dott: Ink�bb kiveri bel�l�nk…  

Inuyasha: Hallom �m!!!

Sango: N�zz�tek! Oda beh�z�dhatunk!

Sango el�re mutatott. N�h�ny m�terrel el�tt�k nagyobb szikl�k helyezkedtek el a kop�r r�ten, kiss� szab�lytalan k�rt alkotva. T�k�letes �jszakai sz�ll�snak bizonyult.

Miroku: V�dett kis zug, annyi szent. –�llap�totta meg elismer�en.

A k�rben �ll� szikl�k biztons�got �reztettek, mindannyian bef�rtek oda. Kagome bicaja az egyiknek neki d�ntve ""pihent". Az �g a lemen� Nap f�nye mellett a f�ldt�l f�lfel� narancs, r�zsasz�n, �s levendula sz�nbe �lt�z�tt.

A k�r k�zep�n lobogott a t�z, meghitt hangulatot �rasztva. Shippo, Kirara �s �rny�k b�rmennyire f�radtak voltak, a j�t�kra maradt b�ven erej�k. �nfeledten fog�csk�ztak a t�bbiek k�r�l, v�gig a k�zel�kben maradtak. A farkask�ly�k Arisa �l�be ugrott, miel�tt Shippo el�rhette volna.- Ez nem igazs�g! Te Arisa �l�ben v�delmet �lvezel!

�rny�k ”�gy bizony!” vakkant�sokkal v�laszolt neki. Arisa mosolyogva figyelte �ket. A kis farkas h�na al� ny�lt, majd maga fel� ford�totta. A bund�ja �jfekete, mellkas�n teny�rnyi nagys�g� feh�r folt. A l�ny r�d�bbent, mi�rt volt neki ismer�s. A k�ly�k bund�j�nak sz�ne, Kouga haj�ra eml�keztette, �s a vil�gosk�k szemp�rban is, mintha a fi� meredt volna r�.

Arisa: Nah�t… Mint Kouga. –besz�lt mag�ban halkan. Elmosolyodott felfedez�s�n.

�rny�k k�rd� tekintettel n�zte �t, oldalra biccentetve a fej�t.

Arisa: Hasonl�tasz r�. –f�lpillantott a csillagokra- *Vajon Kouga is �gy n�zne ki farkask�nt?*

Elk�pzelt maga el�tt egy z�ldf�ves dombot, amint �ppen felsz�kkent r� egy farkas. Tart�sa b�szke. Ahogy a Telihold h�tulr�l megvil�g�tja, el�lr�l a bund�ja feket�snek t�nik, amin gyeng�den f�s�li a sz�l a holdf�ny csill�mpor�t. Arisa a domb alj�r�l figyeli. Tekintet�k tal�lkozik. A farkas alakja lassan elmos�dik, hely�be el�t�nik az emberi…

Igen, � az! Kouga mosolygott r�. Szel�d, gyeng�d hangon sz�l�totta a l�nyt a nev�n: Arisa…

Arisa elmer�lt az �lomszer� k�pben, elpirulva. B�tors�got gy�jt�tt, hogy elinduljon fel�, mikor a farkas herceg teste kezdett elhalv�nyodni, egybeolvadt az �jszak�val… a kerek Holddal…

Arisa… Arisa… Arisa!!!- A l�ny megr�zta a fej�t, hogy mag�hoz t�rjen. Nagyokat pislogott.

Arisa: I-igen? –kapta fej�t a hang ir�ny�ba-

Inuyasha: Na v�gre! M�r azt hitt�k, nem t�rsz magadhoz! 

Arisa: ���…Bocsi! ^^"

S�hajtott egy nagyot, megint a csillagok ir�ny�ba emelte az arc�t, ami ism�t p�rba borult.

Shippo Kagomehoz hajolt, a f�l�be suttogott: Megint Kougar�l �br�ndozik?

Kagome: Minden bizonnyal. –Mosolygott Arisan. Nagyon kiskamasznak t�nt a mereng� tekintet�vel �s mosoly�val.

Megvacsor�ztak. A men� instant t�szta volt. Nem is kell mondanom, Inuyasha felfalta a f�l k�szletet. Ott hevertek mellette az �res m�anyag dobozok. Nem hagyta abba a hatodik ut�n sem.

Kagome: H�! Tal�n hagyhatn�l m�soknak is!  

Inuyasha: Aki kapja, marja! –kez�be fogott egy �jabb dobozt- Szerezzetek magatoknak! –M�ris folytatta hasa megt�m�s�t. Miut�n ev�p�lcik�val kiemelte a dobozb�l a sz�j�ba a t�sztak�teget, sz�rcs�lve sz�vta fel.

Shippo: Irigy kutya…

�rny�k a leveg�be szimatolt, majd egyszer csak mindent otthagyva az erd� ir�ny�ba szaladt.

Arisa: �rny�k! Hov� m�sz? –fel�llt a hely�r�l- Mindj�rt j�v�k! Csak visszahozom! –elfutott �rny�k ut�n-

Kagome: Renbden! Menj csak, Arisa!

Inuyasha sz�j�b�l f�lig kil�gott a sok t�szta: Cheh… Megmondtam, hogy azzal a k�ly�kkel csak baj lesz…

Arisa: �rny�k! Gyere vissza!

Arisa beszaladt a k�ly�k ut�n a f�k k�z�. Nem sokkal ezt k�vet�en sik�t�st hallott, v�kony gyermeki hangot. 

A kicsi Rin volt. A fenek�n cs�szva araszolt egyre h�tr�bb, ahogy �rny�k k�zeledett fel�. Nagyon meg volt r�m�lve. Ijedt�ben elvesztette az egyens�ly�t, �gy huppant a f�ldre. A m�ltj�ban t�rt�ntek �ta retteg a farkasokt�l, k�ptelen volt a f�lelme miatt a tudat�ban megk�l�nb�ztetni a v�rszomjas feln�tt �llatokat, a rakonc�tlan k�ly�kt�l. �rny�k cs�v�lta a fark�t, j�t�kosan fic�nkolt el�tte, Rin f�lelme azonban nem hagyott al�bb.

Rin: Menj innen! –a kez�vel hadon�szott- Menj m�r innen! Hagyj b�k�n! –Kiab�lt egyre hangosabban.

Arisa, amint oda�rt r�ki�ltott a farkasra: �rny�k!

Eddig att�l tartott, �rny�k valami ostobas�got csin�l, vagy megs�r�l. A k�ly�k r�emelte tekintet�t. �rezte, ha folytatja, kiv�vja a l�ny haragj�t. H�tra l�pett p�rat, ezzel mutatva, hogy nem akarta b�ntani Rint. Picit �sszeh�zta mag�t, a f�lei f�lig lekonyultak. Arisa lassan k�zeledett a kisl�nyhoz, aki �nv�delemb�l felh�zta t�rdeit, k�t karj�t a feje f�l�tt fonta �ssze. Ott �lt, nem mozdult.

Arisa: Ne f�lj t�lem. Nem b�ntalak. �s �rny�k sem. –nyugtatgatta a remeg� Rint-

Leguggolt el�: A nevem Arisa. T�ged, hogy h�vnak? –Mosolygott r�, ezzel is oldani szerette volna a kisl�ny f�lelm�t.  

Rin lassan feln�zett a k�t karja al�l, majd leengedte �ket lassan: Rin. Rinnek h�vnak.

Arisa: Ne haragudj r�! –Mondta Rinnek. Ezut�n �rny�k fel� fordult, mutat�ujj�val h�vogat� mozdulatokat tett, jelezve; m�r odamehet hozz�juk. A k�ly�k odas�t�lt Arisa mell�. A l�ny �tkarolta, majd a l�b�hoz h�zta.- Tudod, m�g k�ly�k. Szeleburdi �s �nfej�. Igaz? –simogatta meg ekkor �rny�k fej�t.

Rin elcsod�lkozott. Nem l�tta tiszt�n, de mintha Arisanak olyan f�lei lettek volna, mint kis t�rs�nak.

Arisa: Szeretne megismerni. – Elengedte �rny�kot, aki most vigy�zott minden mozdulat�ra, ne t�nj�n fenyeget�nek Rin sz�m�ra. Le�lt el�tte, �s v�rt.

Arisa nem sz�lt, csak mosolygott ezen. Rin nem igaz�n �rtette, tan�cstalanul n�zett fel a farkasf�l� l�nyra.

V�g�l Arisa r�vezette: Simogasd meg a fej�t. Nem fog b�ntani. B�zz benne!

A kisl�ny t�tov�zva emelte apr� kez�t, lassan ny�lt �rny�k buksija fel�. A k�ly�k seg�tett neki, a tenyere al� tartotta a fej�t. Mikor Rin meg�rintette, furcsa �rz�s t�rt el� benne. A f�lelme halv�nyodni l�tszott, hely�t �tvette a bizalom. Elmosolyodva, egyre csak simogatta a kis farkast. 

Arisa m�g jobban mosolygott, mint eddig. �r�lt annak, hogy Rin m�r nem rettegett: L�tod? Most m�r a bar�tja lett�l.

Rin arca kivirult: T�nyleg?  

-T�nyleg. –b�lint�s-

�rny�k megnyalogatta a kisl�ny kez�t, ezzel kicsalva bel�le a nevet�st.

Mindh�rman teljesen belefeledkeztek ezekbe a pillanatokba, f�leg Rin. Elfogadta egy farkas k�zels�g�t. Lelke sokkal k�nnyebb lett. A boldogs�g, �s a teljes nyugalom j�rta �t. Be kell vallani, egy k�ly�k �llat k�pes a felsz�nre h�vni a sz�vekben t�l�rad� szeretetet, valamint,  a legcsek�lyebb nyugtalans�got is k�pes el�zni.         

Arisa az utols� m�sodpercben kapta fel �rny�kot, majd h�travet�d�tt vele a t�zsug�r el�l. Rin a meglepet�st�l ugyan�gy h�tra esett.

Yaken: T�njetek el! K�l�nben k�zelebbr�l megismerkedhettek a botom erej�vel! –szegezte r�juk-

A l�ny fel�lt, szorosan �lelve mag�hoz �rny�kot.

Rin: Ne, Yaken mester! –Belekapaszkodott k�ts�gbeesetten a kobold v�ll�ba a h�ta m�g�l.-  Ne b�ntsd �ket! K�rlek, Yaken mester!

Yaken k�rd�n n�zett r� a v�lla f�l�l: Hm?

Ez alatt �rny�k kib�jt Arisa �v� �lel�s�b�l, a sz�j�val elkapta a k�tfej� botot, majd nagy vid�man elsz�kd�cselt vele.

Arisa: �rny�k! –Figyelte agg�dva.

Yaken: H�! Hozod vissza a botomat, de azonnal! Te aljas, kis tolvaj! – Ut�na eredt.

�rny�k r�sz�r�l j�t kerget�ztek, n�ha �gy tett, mintha vissza akarta volna neki adni, de, amikor Yaken �pp megfogta volna a botot, elugrott vele. Yaken persze ezt annyira nem �lvezte. A v�g�re m�r l�gott a nyelve, nem siker�lt visszaszereznie var�zsfegyver�t. A kimer�lts�gt�l hasra esett: Na meg�llj! Ha egyszer elkaplak…

A k�ly�k �r�m�ben nem figyelte, hov� megy. Szem�t behunyva, diadal ittas, �gnek emelt f�vel �getett el�re. Lend�let�vel hirtelen neki ment valaminek, vagy ink�bb valakinek… Egyb�l le is �lt, megr�zva a fej�t, majd feln�zett. Arisa riadtan kapkodta tekintet�t, hol az ""idegenre", hol a farkask�ly�kre. 

Rin felki�ltott: Sesshomaru Nagy�r!