K�borl�s – L�gy �nmagad!

Arisa lehuppant a f�re, hogy kipihenje az izgalmakat, Kouga ink�bb �llt, �s m�g mindig morgott a v�z miatt…

Arisa: Na l�tod, kijutottunk! ^^ -n�zett fel r�, �s mosolygott. Felh�zta a t�rdeit �s �tkarolta �ket, m�g kicsit vizes volt, �s f�zott.

Kouga: Gy�l�l�m a vizet… Ez meg m�g cs�szott is…

Arisa: Szerintem nem volt olyan rossz… *�gy �rzem, nem egy j�t�kos alkat.* - szomorodott el-

Kis hallgat�s k�vetkezett.

Kouga: Mondd csak… -t�rte meg v�g�l a csendet, �s erre a l�ny felfigyelt- Mi�rt nem hagyt�l ott a barlangban? –�lt le mell�, �s k�v�ncsi tekintet�t a l�nyra emelte-

Arisat meglepte a k�rd�s. Term�szetes volt sz�m�ra, hogy NEM hagyja Kougat cserben, �s alapb�l a bar�tait sem, amikor baj van. Megr�zta enyh�n a fej�t: Nem hagytalak volna ott.

Kouga: De, h�t mi�rt nem? Meg�rdemeltem volna… -s�t�tte le a szem�t. Ez volt r�sz�r�l a bocs�natk�r�s.-

A l�ny elmosolyodott: R� se r�nts! ^^ -legyintett a kez�vel- Te sem hagyt�l ott engem a denev�rekkel!

Kouga: Ez igaz. –mosolyodott el � is- De mondd csak ki, mit gondolsz, �s ne sz�p�ts!

Arisa zavarba j�tt, nem akarta megb�ntani a fi�t, de, ha m�r azt k�rte t�le, legyen �szinte…

Arisa: Rendben… -motyogott- Val�ban bunk�n viselkedt�l… -igyekezett sz�pen fogalmazni- 

Kouga tov�bb mosolygott sunyi �br�zattal, �s legbel�l csod�lkozott, hogy meg�szta ennyivel, �s nem kapott nagyobb fejmos�st. 

Arisa: Min mosolyogsz? –m�g � volt zavarban most is, de � sem tudta abbahagyni a mosolyg�st- Hiszen Te k�rted…

Kouga: Tudom.  –mosolygott r� ism�t- Na menj�nk! –felkelt a f�ldr�l- A fi�k biztos �r�lnek majd Neked…

Arisa: Ez azt jelenti, hogy Veletek maradhatok? –meglep�d�tt-

Kouga b�lintott: Am�g a Pincsi nem j�n �rted. *�gyis v�delemre szorul…* -tette hozz� gondolatban. Eddigi tapasztalatai alapj�n �gy v�lte, Arisa az a k�nnyen bajba kevered�s t�pus.

Arisa: Csak, ha nem vagyok a terhetekre!

Kouga: Nem vagy. Gyer�nk! –elindult-

Arisa is felkelt, l�pkedett Kouga ut�n. Elmer�lt a gondolataiban. �ltal�ban fura volt sz�m�ra a fekete haj, �s a vil�gosk�k szem p�ros�t�sa, szinte ijeszt�, �s nem keltett benne j� �rz�seket, de Kouga nagyonis kiv�tel volt!!! ^^

Mire a t�borhelyhez �rtek, f�lig m�r bes�t�tedett. Ahogy Kouga megj�solta, Ginta �s Hakkaku val�ban �r�ltek Arisanak, �s persze a l�ny is nekik. Le�ltek a t�z k�r�, �s ett�k a halat, amit a k�t farkasfi� fogott aznap. �k, h�rman sokat nevetg�ltek. Tal�lkoz�suk els� perc�t�l kezdve j�l meg�rtett�k egym�st.

Arisa m�r a has�t fogta a nevet�st�l, teljesen kivirult, mik�zben hallgatta „Hakkaku a l�ng�sz” �s a „J�k�p� Ginta” t�rt�net�t, hogy b�ntak el a nagy kutyaszellemmel, Sesshomaruval. A fi�k term�szetesen el voltak magukt�l �julva, �s persze r�j�tszottak a mes�l�sre.^^

Hakkaku: El�sz�r beh�ztam neki �gy! Azt�n meg �gy! –mutatta az �t�seket Ginta test�n, hogy m�g jobban szeml�ltesse, de val�j�ban nem �t�tte er�sen.

Ginta: �n pedig a f�ldbe d�ng�ltem �gy! –� is megcsillogtatta harci tud�s�t-

Kouga figyelte �ket, �s �szrevette, Arisa mennyire felold�dott, �s mennyire k�zvetlen volt a t�rsaival. Nem �rtette, mi�rt.

Kouga: *Ezzel a k�t marh�val szemben eg�szen m�sk�nt viselkedik…*

Pedig a v�lasz nem is volt olyan bonyolult, mint gondolta, csak m�g nem ismerte igaz�n a l�nyt. Arisa mindig sokkal f�l�nkebben fordult azokhoz a sr�cokhoz, akik tetszettek neki. Ezzel ki is ejtett�k a var�zssz�t!  ^^

A fi� egy id� ut�n megel�gelte Ginta�k felv�g�sait, �s id�tlenked�s�t.

Kouga: �h, igaz�n?! �n eg�szen m�sk�nt eml�kszem erre… -jegyezte meg �lbe tett k�zzel, �s felvonta az egyik szem�ld�k�t-

Arisa kuncogott.

Hakkaku furcsam�d b�tran visszav�laszolt, ami eddig se r�, se Gintara nem volt jellemz�. Mag�val ragadta �ket a h�ly�sked�s ereje. :) Val�sz�n�leg Arisa jelenl�te nagyban hozz�j�rult a f�lb�torod�sukhoz. ^^

Hakkaku: Persze Neked is hagytunk bel�le, Kouga! –veregette meg a fi� v�ll�t.

Ginta is m�r pukkadozott, igyekezte nem elnevetni mag�t.

Kougat hirtelen �rte ez a fajta vele szemben tan�s�tott magatart�s. P�r pillanatra leblokkolt, majd megr�zta a fej�t, hogy mag�hoz t�rjen.

Kouga: M�g hogy hagytatok nekem bel�le?! Mindj�rt megl�tjuk, �N mit hagyok BEL�LETEK! –ki�ltott, majd felugrott �s kergetni kezdte a k�t henceg�t, akik sik�tozva pr�b�ltak menek�lni.

K�rbe-k�rberohang�ltak a t�z k�r�l, Arisa nagyokat mosolygott, �s nevetett rajtuk.

Ginta: HUGI! SEG�TS!

Hakkaku: �LL�TSD MEG, ARISA! MEG�L MINKET!

Arisa: MENEK�LJ HAKKAKU! FUSS GINTA! FUSS! –nevetett-

J�l esett sz�m�ra, hogy h�guknak fogadt�k, nagyon �r�lt neki.

Kouganak nem sok kellett, be�rte Ginta�kat �s r�juk vetette mag�t. Rendesen ny�zta �ket. A h�rom fi� egy kupacot alkotott, �s Kouga volt legfel�l, a h�na al� szor�totta Ginta fej�t �s �k�llel d�rzs�lni kezdte j��� er�sen.

Kouga: Ti l�tt�tok el a baj�t, mi?! Gy�va ny�lk�nt reszkettetek a h�tam m�g�tt!!! –kezdte � is viccesre venni-

Ginta: Arisa! Seg�����ts!

Arisa is felb�torodott a h�v�sra, �s �gy �rezte, amit kital�lt, megteheti.  Fel�llt �s szaladni kezdett fel�j�k Mikor a k�zel�kbe �rt, elki�ltotta mag�t: Vigy�zat! J�v���k!

Mindh�rom fi� r�m�lt arccal n�zett fel�. A l�ny r�juk ugrott �s vet�d�tt egy nagyot, amit�l a „kupac” �sszeomlott. Mindenki keresztbe fek�dt a m�sikon.

Hakkaku: Nem… kapok… leveg�t! –� volt legalul, �gy � volt �sszenyomva a legjobban-

Ginta: �gy j�rt�l… -piszk�lta, de az � t�dej�be sem jutott el�g oxig�n.

Arisa: Ennyire nem lehetek neh�z! –felkacagott. Ezen a k�t fi� csak vigyorgott. ^^"

Kouga nagyon elcsod�lkozott a l�ny viselked�s�n �s, azon, hogy ezt tette, nem igaz�n �rtette a dolgot. �s mintegy var�zs�t�sre, r�d�bbent, hogy „Te j� �g! Mit m�velt?!”.

Arisa kezdett agg�dni Kouga sz�tlans�ga miatt, �s ez ki�lt az arc�ra: *Rosszat csin�ltam?!* -lassan lem�szott r�luk-

A sr�cok is fel�lltak, leporolt�k magukat.

Hakkaku: Sz�p vet�d�s volt! –dics�rte.

Arisa: K�sz�n�m! –mosolygott l�nyos zavar�ban.

Kouga: Mostm�r tegy�k el magunkat holnapra. –mondta, majd odas�t�lt a t�zh�z �s le�lt el�, h�ttal a t�bbieknek-

Arisa Hakkakuhoz �s Gintahoz hajolt: Valami rosszat csin�ltam? –k�rdezte t�l�k halkan, �s agg�d� hangon.

Ginta: Dehogy! –nyugtatta- Kouga �ltal�ban ilyen. Ne vedd a sz�vedre!

Arisa m�gis b�ntudatos lett, pedig egy k�v�l�ll� szem�vel n�zve, val�ban nem tett semmi rosszat. Itt az volt a baj, hogy Kouga, miut�n a l�ny r�juk ugrott, akkor eszm�lt r�, nem vez�rhez m�lt�an, nevets�gesen viselkedett, �s ez zavarta.

Hakkaku: Na menj�nk aludni.

Ginta: Igen… -�s�tott-

A k�t fi� messzebb ment a t�z m�sik oldal�ra, �s lefek�dt. Arisa nem tudott megnyugodni. Sz�m�ra nem volt tiszt�zva a helyzet. Puha l�ptekkel odas�t�lt Kouga mell�, �s leguggolt.

Arisa: Ne haragudj… -pillantott a f�ldre-

Kouga: Hm? –a fej�t egy negyeddel a l�ny fel� ford�totta-

Arisa megism�telte: Ne haragudj, ami�rt r�tok ugrottam. Csak j�tszottam. Nem akartalak kellemetlen helyzetbe hozni… –le�lt, mert m�r k�nyelmetlen volt a guggol�s-

Kougat ez csak m�g jobban zavarba hozta, kifel� viszont igyekezte nem mutatni (mint mindig): Ugyan m�r… Ez�rt ne k�rj bocs�natot…  

Arisa ajkait hirtelen majdnem elhagyta ism�t egy „bocs�nat”, biztosra akart menni, de ink�bb becsukta a sz�j�t, csak annyit mondott; Rendben.

Kouga: Nem akarsz aludni? –szerette volna lez�rni a t�m�t-

Arisa: De igen. –b�lintott- Megyek is. –fel�llt- J� �jt! –mosolygott r� a fi�ra, arr�bb s�t�lt p�r l�p�st, �s lefek�dt a f�ldre, a t�zh�z k�zel.

Miut�n a l�ny becsukta a szem�t, Kouga tekintete lassan fel�k�szott. Ahogy n�zte, elkalandozott, v�gig gondolva az im�nt t�rt�nteket: *Mennyire m�s, mint Kagome...*

M�snap reggel Arisa �bredt fel els�nek. Megd�rzs�lte a szem�t, �s v�gign�zett a t�bbieken. M�g az este hat�sa alatt volt, �s �gy d�nt�tt s�t�l egyet, kiszell�zteti a fej�t. Tal�n m�g reggelit is tal�l.

Ment a f�k k�z�tt el�re, hallgatta a madarak csivitel�s�t. Egyszercsak megl�tott egy �reg f�t, aminek az �gai m�r j�l megvastagodtak az id�k folyam�n, �s ide-oda kanyarogtak. Kapott is a lehet�s�gen, szeretett f�ra m�szni. ^^Felkapaszkodott, m�szott, ameddig biztons�gosnak �rezte, majd le�lt egy �g t�v�be, ami m�g elb�rta a s�ly�t. H�t�t nekit�masztotta a t�rzsnek.

S�hajtott egy nagyot, a term�szet nyugodt volt k�r�l�tte.

�m v�ratlanul a f�ld remegni kezdett, vele egy�tt a fa is. Arisa ijedt�ben felki�ltott, hasra vet�d�tt �tkarolva az �gat, amin �lt.  

Egy sz�rny k�zeledett, m�ghozz� az, amelyikre azt hitt�k, a foly�ba veszett, miut�n lezuhant a h�dr�l. Minden l�pt�be beleremegett a k�rny�k.

Arisa megl�tta �s szemei nagyra ny�ltak a csod�lkoz�st�l: *B�rja a strap�t!*

A sz�rny meg�llt pont az �g alatt (Hol m�shol? ^^”) : Tudom, hogy itt vagy kis mitugr�sz! Nem b�jhatsz el el�lem!

Arisa: *A fen�be! Meg�rezte a szagomat! Add, hogy ne vegyen �szre! Add, hogy ne vegyen �szre!!!*

A l�ny ellenfele sajnos ennyire nem volt ostoba, meglepet�sb�l t�madt; nagy termet�nek k�sz�nhet�en megfordult, �s a karj�val lecsapta az �gat, kiszak�tva a f�b�l a rajta cs�ng� Arisaval egy�tt.

A l�ny felsikoltott, m�tereket rep�lt, mire a f�ldre v�g�dott. Ny�sz�r�gve igyekezett talpra �llni �m egyel�re csak fek�dni tudott hason, valamennyire a k�ny�k�re t�maszkodva.

Sz�rny: Most megkeser�l�d, ami�rt elvetted az egyik szemem vil�g�t!

Arisa r�n�zett. T�nyleg! A sz�rny bal szem�n ott d�szelgett a karmol�s nyoma, amit rajta ejtett.

Arisa: Asszem ber�gott r�m… ^^” –siker�lt fel�llnia k�zben-

Sz�rny: Most v�ged! –v�szesen megindult fel�, �s emelte az �kl�t. Agyon akarta csapni.

Arisa: *Most mit csin�ljak?! Mit csin�ljak?!* - el�r�ntotta volna a kardj�t, de m�r nem volt el�g ideje.

Siker�lt f�lreugrania, miel�tt a t�mad�s kilap�totta volna, ez megism�tl�d�tt m�g p�rszor. M�r vagy a hatodik �t�sn�l �ppen, hogy meg�szta, h�traugrott, �s elesett.

Sz�rny: V�ge a j�t�knak! B�cs�zz el az �letedt�l!

Arisa felk�sz�lt a legrosszabbra, ezt nem fogja tudni kiv�deni, s�t, tal�n t�l sem �li! Sikoltott �s �sszeh�zta mag�t.

A hatalmas �k�l rend�thetetlen�l zuhant fel�…