Minden kardnak lelke van
Arisa csak a következő napig pihenhetett…
Inuyasha: Rántsd elő a kardod, Arisa!
A lány követte Inuyasha utasítását, és előhúzta a kardját.
Inuyasha: Nézd meg alaposan! Egy jó harcosnak ismernie kell a fegyvere minden kis részletét. Az ívét, a penge élét, és, hogy miként tartsa megfelelően a kezében.
Arisa tüzetesen megvizsgálta, bár eddig is nézegette sokszor, amikor egyedül volt. Szemében látszott az alázat és a tisztelet a kard iránt.
Inuyasha: Idővel a részeddé fog válni, ha rengeteget gyakorolsz. Mintha a karod folytatása lenne.
Sango: Nem gondoltam volna, hogy Inuyasha ennyire bölcs tud lenni… -súgta Mirokunak-
Miroku: Nem néztem ki belőle én sem. Bevallom, ezzel most engem is meglepett…
Inuyasha: Hé! Csend legyen ott hátul! –mordult a háta mögé-
Miroku: *csepp* A modora örökre a régi marad…
Inuyasha: Egyenlőre csak suhints vele párszor! –fordult vissza tanítványához-
Arisa igazi kezdőnek bizonyult. Először kicsiket, majd egyre nagyobbakat suhintott. A mozgásán látszott, hogy még kissé esetlen és határozatlan.
Inuyasha: Jól van! Ennyi elég! Most pedig… -előrántotta a Tetsusaigat- Kiderítjük, miben rejlik a kardod ereje, és előcsaljuk belőle! Ismerve Toutousait, biztosan kitalált valami különlegeset a számodra.
A lány kezdett kicsit félni, de bólintott.
Inuyasha: A kardodat fogom támadni! Te csak tartsd ki vízszintesen az arcoddal szembe!
Arisa erre is csak bólogatni tudott: Rendben! Lássunk neki! –emelte maga elé a kardját-
Inuyasha nekiiramodott, és lecsapott rá. A két kard pengéje felszikrázott, ahogy egymásnak verődtek. Szinte sírtak a pengék. A fiú akárhogy próbálta, nem okozott kárt a másik kardon.
Miroku felkiáltott: Arisa kardja legalább olyan erős, mint a Tetsusaiga!
A lányok is nézték tátott szájjal, mi történik. A hanyu folyamatosan támadott. Arisa már kezdett fáradni. Nem tudta, meddig képes még tartani, és hárítani Inuyasha csapásait.
Kagome: Inuyasha! Hagyd abba! Elég lesz már!
Inuyasha: Amíg nem sikerül, amit elterveztem, nem hagyom abba!
Kagome kezdett aggódni, látta Arisan, az összeesés határán van. Betelt nála a pohár: Fekszik!
Inuyasha hassal a földre csapódott. Felkapta a fejét, dühösen nézve Kagomera.
Inuyasha: Muszály mindig ezt csinálnod?! Már nagyon az agyamra megy! –kiabált-
Kagome felemelte a hangját: Észre sem veszed, hogy Arisa nem bírja annyi ideig, mint azt te elképzelted!
Arisa kifulladt, leengedte a karját, és lehuppant törökülésbe.
Kagome: Minden rendben, Arisa?
Arisa fáradtan rámosolygott: Minden rendben… Húh… -sóhajtott megkönnyebbülten, majd az ölébe fektette a kardot-
Miroku odalépett hozzájuk: Valószínűnek tartom, hogy Arisa kardja másként fedi fel az erejét…
Inuyasha: Na és mi a nagy elképzelésed, Okostojás?! Mi más hozhatná elő, mint a harc?!
Miroku: Nincs két egyforma kard! Talán Arisaé teljesen más helyzetben működik…
Inuyasha nem hagyta annyiban, felkelt: De, ha nem tud vele harcolni, akkor semmit sem ér!
Miroku: Te sem jöttél rá elsőre a Szélborda és az Ellenhullám technikájára, nem igaz?! Mindezekre véletlenül derült fény. –érvelt, és úgy látszott ezt a félszellem nem tudja megcáfolni, csak mordult egyet.
Sango: Így van. Nem kéne erőltetni. – A lány vállán Kirara is egyetértően nyávogott.
Inuyasha: Ha azt akarjátok, hogy Arisa szörny eleség legyen, felőlem hagyhatjuk az egészet!
Kagome: Fekszik! –BUMM- Mondtam, hogy csillapodj…
Halk szipogásra lettek figyelmesek. Shippo törölgette a szeméről a könnyeket, és próbálta őket elrejteni. Arisahoz sétált, felemelve a jobb karját. Tele volt karcolásokkal, amelyek égették a kis róka bőrét.
Arisa: Mi történt a kezeddel, Shippo? –Alul megtartotta a kis kezet gyengéden, vigyázva, nehogy fájdalmat okozzon.
Shippo: Csak egy kis makkot szerettem volna kiszedni egy bokor alól, de csupa tövis volt.
Arisa a másik tenyerével finoman simogatni kezdte Shippo kézfejét: Nincs semmi baj. –mosolygott Shippot bátorítva- Kagome mindjárt rendbe hozza.
Ám ekkor a lány ölében a kard halvány fénybe borult. A fény átterjedt Arisara, azután beborította Shippo karját is.
Ámulva figyelték a jelenséget.
Shippo: Jaj! Mi ez?
Arisa: Fogalmam sincs...- szólt meglepetten. Úgy érezte, teste enyhén felmelegedett, és ezt a melegséget át tudta adni a tenyerén keresztül a róka kölyöknek.
Nemsokára a fény megszűnt. Arisanak megérzése támadt, kíváncsian leemelte Shippo kezéről az övét.
Nekik is, és a körülöttük állóknak is tágra nyílt a szeme, amikor meglátták; minden karcolás és seb eltűnt!
Sango: Gyógyító erővel bír!
Kagome: Nahát!
Shippo: Jé! És már nem is fáj! –örült meg nagyon-
Arisa ámult, majd elmosolyodott. Örült ennek a képességnek, és, hogy segíthetett.
Kagome: Hát ez volt a titka! Mit gondoltok? Visszahozhat másokat a halálból, úgy, mint Sesshomaru kardja?
Inuyasha márcsak a testvére nevének hallatán sem akarta hasonlónak látni a kardok képességét: Ez ostobaság!
Mirokunak bevillant hirtelen egy ötlet: Várjunk csak! –féltérdre ereszkedett a félszellemlány elé- Arisa! Ha Shippo sebei begyógyultak, akkor minden bizonnyal a Tiéd is!
Arisa: Megnézem. –Levette a lábáról a szőrmét, leoldotta róla félig a kötést, azonban más tárult eléjük, az elvárások ellenére.
Arisa csodálkozott: Az enyém olyan, mint volt! - Valóban. A forradás a lábán nem tűnt el.
Az ifjú szerzetes megrökönyödött…Vajon milyen hiba csúszhatott a számításaiba?
Miroku: Én ezt nem értem… Rajtad miért nem segített?
Végül Sango adta meg a legelképzelhetőbb választ: Úgy látszik, öncélúan nem használhatja, csak másokon segíthet vele.
Inuyasha: Ennek így semmi értelme! –hőzöngött-
Miroku: Nyugalom! Örüljünk, hogy egyáltalán ennyit megtudtunk!
Kicsit hallgattak, majd Inuyasha Arisahoz lépett.
Inuyasha: Akarod folytatni a felkészülést?
Arisa úgy döntött, ezt már nem szabad halogatni: Igen. Folytassuk!
Egész délután gyakoroltak. Észrevették, hiába kapott kardot a lány, fél a közelharctól. Ijedten csukta be a szemét, akárhányszor Inuyasha rátámadt, mikor a kardok összecsapódtak, hátrált, és csak védekezett. Igyekeztek megküzdeni ezzel a hátránnyal. A lánynak, muszáj elsajátítania a kardforgatás fortélyait.
Inuyasha tanítgatta a támadásokra, a védekezésekre, a helyes tartásra, apróbb trükkökre.
Több napot igénybevett ugyan, de Arisa élete a tét!
|